Miután múlt pénteken aláírták a felek a Paks II. kivitelezési szerződésének módosítását, és ezzel átlépett a projekt a második, konkrét kivitelezési szakaszba, hétfőn kiadott egy közleményt az orosz fővállalkozó Roszatom, miszerint indul a 6-os blokk alatti gödör kiásása, illetve a majdani talajszilárdítási tevékenység, valamint utasítást kaptak az orosz cégek, hogy kezdjék meg az atomerőmű érintett berendezéseinek legyártását.
A megváltozott körülmények miatt nemcsak a Paks II.-vel kapcsolatos pénzügyi finanszírozási szerződést kellett módosítani, hanem a kivitelezési szerződést is, amelynek mai aláírásával a projekt átlépett az előkészítőből a konkrét kivitelezési szakaszba – jelentette be a mai budapesti sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter elmondása szerint a ma aláírt módosított kivitelezési (EPC-) szerződéssel „gyorsabban, könnyebben, egyszerűbben tudunk előre haladni a következő időszakban”, és szavai szerint a jövő év végéig megtörténik majd az első betonöntés is a Paks II. kapcsán, illetve „a jövő évtized elején” termelésbe állhat az új erőmű.
A mértékadó Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) modellezési eredményei, az ENSZ európai gazdasági bizottsága, és más elemzések szerint a klímavédelmi célok eléréséhez elengedhetetlen a világ atomerőmű-kapacitásának bővítése. Ugyanakkor növekvő számú tanulmány által alátámasztott tény, hogy a klímaváltozás egyre nagyobb kockázatot jelent a hagyományos erőművekre, köztük az atomerőművekre is, aminek következtében kimutathatóan csökken a reaktorok energiatermelése.
A negatív áras időszakok egyelőre csak szórványosan és rövid ideig jelentkeznek, kialakulásuk a magyar árampiacon viszonylag újkeletű, ezért is igyekeznek egyelőre csak kevesen menedzselni az ilyen helyzeteket, de ez a következő időszakban változhat. A negatív árak egyre erőteljesebb jelzést adhatnak az érintett piaci szereplőknek arra, hogy a naperőművek vezérelhetőek legyenek, de elősegíthetik az energiatárolás elterjedését, valamint a fogyasztási szokások átalakítását is.
A múlt hetinél jóval nagyobb mértékben, mintegy 560 megawattal csökkentette teljesítményét a Paksi Atomerőmű kedden és szerdán a Duna hőmérsékletének emelkedése miatt - közölte az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján szerdán.
Júniusban már zsinórban 13. hónapja folytatódott a magyar villamosenergia-rendszer bruttó felhasználásának esése, és a negatív sorozat egészét tekintve most lett a legnagyobb a csökkenés mértéke éves összevetésben. Ahhoz, hogy ennél alacsonyabb júniusi fogyasztási adatot találjunk, másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, igaz, a statisztika nem tartalmazza a háztartási méretű napelemes rendszerek adatait; ezeket beleszámítva érdemben magasabb értékeket kapnánk.
A hőség hatására az idei nyár legmagasabb szintjére emelkedett a héten a hazai áramfogyasztás, a most elért értékek ugyanakkor jelentősen elmaradnak a korábbi évek hasonló adataitól. A jövő hét első felében akár ismét megdőlhet a csúcs az újabb hőhullám megérkezésével.
Megjelent múlt szombaton a Paks II.-vel kapcsolatban egy új orosz kormányrendelet, amelyből az derült ki, hogy három pénzügyi tételre halasztott fizetést kapott Magyarország Oroszországtól az új atomerőművel összefüggő hitelkeret kapcsán. A Portfolio információi szerint a Paks II.-vel kapcsolatos finanszírozási szerződés módosítása a napokban a Magyar Közlönyben is megjelenik majd, és az itthoni publikáláshoz képest 30 napunk lesz egyben rendezni ezeket a tételeket egy új orosz intézmény felé, hiszen a hitelt eddig folyósító orosz állami bank nyugati szankciók hatálya alatt áll. A finanszírozási szerződésben ezek mellett számos egyéb kisebb-nagyobb technikai módosítás is történt, amelyek egyrészt egyszerűsítették a projekt finanszírozási-elszámolási keretrendszerét, másrészt beépítettek olyan elemeket is, amelyek az esetleges további nyugati szankciókra igyekeznek felkészülni.
Románia történelmének eddigi legnagyobb részvényjegyzése fejeződött be ma, amikor a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) lezárult a nyilvános ajánlattétel a Hidroelectrica energiavállalat részvényeire - közölte a Mediafax hírügynökség. A Hidroelectrica Románia villamosenergia-termelésének mintegy negyedét biztosítja, mindezt 99 százalékban vízerőművek üzemeltetésével teszi.
Miután ma reggel a Roszatom vezérigazgatójával, Alekszej Lihacsovval, tárgyalt Budapesten Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Paks II. projekt kapcsán, utóbbi egy rövid Facebook-videóban fontos információkat árult el az építkezés várható további lépéseiről.
A tavaly kirobbant háború apropóján energiaválság bontakozott ki a kontinensen, a megugró olaj-és gázárkörnyezet szinte minden iparág és szegmens életét megnehezítette - a kulcsszó itt a "szinte". Az energiaipari vállalatok természetesen hatalmasat profitáltak a kialakult helyzetből, Magyarországon a Mol soha nem látott rekordprofitot ért el, ami után busásan meg is jutalmazta a befektetőket egy két számjegyű osztalékhozammal. Az elmúlt hetekben kijött a többi, tőzsdén nem jegyzett hazai energetikai vállalat éves beszámolója is - a legnagyobb szereplők bevétel-és profitalakulását megnézve talán még pontosabb képet kapunk arról, hogy mi is történt a hazai energiaszektorral 2022-ben.
A naperőművek kapcsán születő rekordok többnyire a hazai kapacitás és a napenergia-termelés gyors bővüléséről szólnak, amelyek nem csak a klímacélok, de az ország energiafüggetlenedése szempontjából is pozitív fejlemények. Ez a növekedés ugyanakkor a napelemek ingadozó, bizonyos fokig kiszámíthatatlan termelése miatt növekvő kihívást is jelent az elosztóhálózatok és az egész villamosenergia-rendszer számára. Ezt jelzi, hogy március 13-án és 25-én rekord mértékű, 1000 MW-ot meghaladó leszabályozási igény keletkezett a rendszerben, vagyis - elsősorban a hazai naperőművek előre jelzettnél magasabb termelése miatt - ilyen mértékben kellett csökkenteni az egyéb források hozzájárulását az ellátáshoz a rendszeregyensúly és ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
„Az Európai Bizottságtól tegnap megkaptuk a zöld lámpát, az Európai Bizottság tehát jóváhagyta az új paksi blokkok építéséről szóló szerződések módosítását mind a kivitelezési, mind pedig a pénzügyi szerződés módosítását, ezáltal lehetővé válik a paksi beruházás jelentős felgyorsítása” – jelentette be csütörtökön reggel Szijjártó Péter.
Közel 200 MW-tal bővült a hazai naperőművek beépített teljesítőképessége az elmúlt hónap során, így az összesített fotovoltaikus (pv) kapacitás már meghaladja a 4762 MW-ot. Ha a jelenlegi tempó fennmaradna, akkor a naperőmű-kapacitás június elejére megközelítené az 5000 MW-ot, év végére pedig meghaladná a 6000 MW-ot, és belátható közelségbe kerülne az aktuális Nemzeti Energiastratégiában 2030-ra kijelölt 6500 MW-os célt.
Többször is megdőlt a napenergia-termelési rekord Magyarországon az elmúlt napokban, ezzel összefüggően a megújuló/tiszta források aránya és az országos áramexport nagysága is ismét új csúcsra emelkedett.
A szigorúan bebetonozott szerződéses keretek inkább lassítják a Paks II. projekt előrehaladását, miközben a magyar megrendelő és az orosz fővállalkozó számára biztosított tágabb mozgástér segíthetne azt gyorsítani, és megvan a felhatalmazásunk módosítási javaslatokat tenni, így „ha minden területen egy kis változást el tudunk érni, akkor ezek nem egyszerűen összeadódnak, hanem összeszorzódnak és exponenciálisan tudjuk egyszerűsíteni, gyorsítani a folyamatainkat” - jelezte a Paks II. Zrt. márciusi, elsősorban a munkavállalóknak és a szakmai partnereknek szóló, minap publikált társasági magazinjában Jákli Gergely.
Nem félünk attól, hogy a Paks II. projektben a francia Framatome cég súlyának növekedése az orosz fővállalkozó Roszatom kárára történne – hangsúlyozta a csütörtökön megjelent interjúban a Budapestre akkreditált orosz nagykövet a Ria Novosztyi hírügynökségnek. Ez összhangban van azzal a nyugtatással, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondott a minap, miszerint a franciák szerepe csak az irányítástechnikai rendszerben nőne meg, nem pedig a projekt egészében a Roszatom kárára. Az orosz nagykövet arról is beszélt, hogy módosulhat az orosz-magyar gázvásárlási szerződés, amit ebben a cikkben írtunk meg.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter telefonon tárgyalt Alekszandr Novak orosz energiaügyi tárcavezetővel. A felek szerint nem veszélyezteti semmi a magyar-orosz energetikai együttműködést, pedig az elmúlt időszakban több ezzel ellentétes hír jelent meg.
Miután elkezdett puhatolózni a magyar kormány, hogy az oroszok helyett hogyan tudna az amerikaiaktól nukleáris fűtőanyagot szerezni, a Financial Times csütörtök este arról írt, hogy a kormány azon dolgozik: hogyan tud nagyobb szerepet adni a franciáknak a Paks II. projektben, ami akár odáig is elvezethet, hogy az orosz Roszatomot lecseréli (!) az egész konstrukcióban. A lap megszólaltatta Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját is, aki elismerte, hogy elindult a projekt újragondolása, és vannak aggodalmai a kormánynak, ami egyrészt a háború elhúzódása miatt az oroszok részvételi lehetőségeire vonatkozik, másrészt arra, hogy ha teljesen elengednék Paks II.-t, akkor az újratervezés sok évvel visszavetné a projektet, így bajba kerülne a kormány 2030-ra az áramellátás terén. A múlt heti Emmanuel Macron-Orbán Viktor vacsora után egy francia tisztviselő név nélkül azt mondta a lapnak, hogy akár a Paks II.-ben, akár egy másik atomerőmű projektben (!) kaphatnak nagyobb szerepet a franciák, de még zajlanak az egyeztetések, nincs eldöntve a dolog. Frissítés! Szombaton külön állásfoglalást juttatott el szerkesztőségünkbe a Roszatom, amelyet ebben a cikkünkben írtunk meg.
Különleges hétvégén van túl a magyar villamosenergia-rendszer, miután március 18-án szombaton ismét megdőlt a napenergia-termelési csúcs. Ami talán ennél is érdekesebb, hogy nagyrészt a naperőműveknek és Paksnak köszönhetően a karbonmentes források termelése már több órán át meghaladta az ország áramigényét, valamint egy jókora új napi áramexport-rekord is született.
